Doh�nyz�s

Egy cigi nem a vil�g? D�ntsd el magad.
Mi zajlik le az emberben egy cigi elsz�v�sakor?

A elsõ cigi szinte senkinek nem okoz �r�met. Az ember b�d�snek, fojt�nak �s �mely�tõnek tal�lja. Ez nem v�letlen. A doh�ny a szervezetre k�ros anyagokat tartalmaz, amihez ugyan hozz� lehet szokni, de az eg�szs�get minden egyes sz�l, az elsõtõl az utols�ig egyforma m�rt�kben roncsolja, f�ggetlen�l att�l, hogy az ember �rzi-e a kellemetlen mell�khat�sokat (sz�d�l�s, h�nyinger, elesetts�g �rz�s) vagy sem.
Mik ezek a k�ros anyagok?

Elsõsorban a nikotin.
A nikotin ak�r vad sci-fik fõszereplõje is lehetne, ugyanis alattomosan �lõ m�reg. Lassan, de biztosan v�gez gyan�tlan �ldozat�val. A nikotin a doh�ny legnagyobb hat�s� alkot�eleme. Bel�gz�skor a szervezet a nikotin mintegy 90 %-�t elnyeli. Felsz�v�dik a sz�jban, a l�gutakban, t�dõben �s gyomorban. A Nikotin k�zvetlen�l n�veli a pulzussz�mot, emeli a v�rnyom�st, szûk�ti a bõr kisereit, megv�ltoztatja a v�r �sszet�tel�t �s az anyagcser�t. Ezek hossz� t�von sz�mos nagyon s�lyos betegs�g kialakul�s��rt felelõsek.
Ami nagyon fontos egy fiatal doh�nyos sz�m�ra is: a kr�nikus l�gz�si neh�zs�gek m�r nagyon kor�n, a doh�nyz�s elkezd�se ut�n egy-k�t �vvel kimutathat�k! A k�ros folyamat hamar megindul, viszont - szerencs�re - meg�ll�that�.
Az igen gyakori sz�v- �s �rrendszeri betegs�gek, valamint a fek�lybetegs�g neked nem mondanak semmit, tudjuk. Nem is a te probl�m�d, ez val�ban idõsebb doh�nyosokn�l sz�m�t gyakori hal�loknak.
Viszont nem kell neked bemutatni a rosszindulat� daganatokat, a r�kos betegs�geket, amelyek puszta hall�s�ra is rosszul lesz az ember. Nos, a doh�nyz�k k�r�ben a t�dõr�k 10-15-sz�r, a g�ger�k 20-30-szor gyakrabban fordulnak elõ, mint a nemdoh�nyz�kn�l. Ez az�rt sokkol�, nem?

Egy kis sz�mol�s...
Ne f�lj, nem matematika feladatot kell megoldanod, csak gondolkodj el az al�bbi sz�mokon.
Egy cigarett�ban �ltal�ban 1 gramm doh�ny van. Ez a mennyis�g egysz�zal�kos
nikotintartalom eset�ben 10 milligramm nikotint tartalmaz. Ha a doh�nyos a f�st�t lesz�vja a t�dej�re, akkor a nikotintartalomnak 80-90 sz�zal�ka, ha csak p�f�kel, akkor k�r�lbel�l 10 sz�zal�ka sz�v�dik fel a szervezetbe.
Egy rendszeres doh�nyos egy �ra alatt 20 mg nikotint visel el, m�g a nemdoh�nyosra m�r n�h�ny mg is m�rgezõ hat�ssal lehet.
Nem neh�z kik�vetkeztetni, hogy h�sz sz�l cigi az egyik embernek egy "megszokott" adag m�regnek sz�m�t, a m�siknak ak�r v�gzetes rosszull�tet is okozhat. �s ez csak egyetlen doboz cigaretta!

Mit kell tudni a m�sik �sszetevõrõl, a k�tr�nyanyagokr�l?
K�pze1j el 1 kg k�tr�nyt! Ez nem olyan neh�z, mint elsõ hall�sra l�tszik. Egy felnõtt f�rfi �sszetartott tenyer�ben elf�rne, b�d�s, fekete �s ragacsos anyag. A Nyolcadik utas, a hal�lban l�thattunk ilyesmit. No, most ezt k�pzeld el egy ember t�dej�ben. Nem vicc, egy �tlagos doh�nyos t�dej�be t�z �v alatt 1 kg k�tr�ny jut be. A t�dõszûr�sen a beteg t�dõ k�pe szinte fekete, ellent�tben az eg�szs�gesek�vel, ahol a k�p �tl�that�, rajzos.
De mi is a k�tr�ny? A doh�nyf�st sokf�le sz�nhidrog�nt tartalmaz, amelyek k�tr�ny form�j�ban jutnak be a szervezetbe. M�reg. Sz�mos betegs�g forr�sa.

A harmadik �sszetevõ: a sz�nmonoxid.
A cigit sz�v� ember v�r�nek jelentõs r�sze nem oxig�nt, hanem sz�nmonoxidot juttat el a szervekhez. K�pzeld csak el, hogyan k�pesek �gy a sejtek mûk�dni!
Az oxig�n tart�s hi�nya megzavarhatja a n�veked�st �s a sebgy�gyul�st, valamint a t�panyagok felv�tel�t. A sz�nmonoxid befoly�solja a sz�vmûk�d�st, �s a v�r �sszet�tel�ben a doh�nyz�s hat�s�ra bek�vetkezõ egy�b v�ltoz�sokkal egy�tt elõseg�ti zs�rszerû anyagok lerak�d�s�t az �rfalakban. Ez a folyamat a verõerek elz�r�d�s�hoz vezethet, �s sz�vk�rosod�st vagy m�s jelentõs kering�si zavart okoz.