Mit nevezünk drognak? |
![](http://www.necc.hu/images/2001/fel.gif) |
|
![](http://www.necc.hu/images/2001/le.gif) |
Drognak nevezünk minden olyan anyagot, amely a szervezetbe kerülve megváltoztatja annak működését. Ez egy meglehetősen tág, elsősorban angol nyelvterületen használt definíció. Ennél szűkebben drognak, vagy pszichoaktív szernek azokat az anyagokat nevezzük, amelyek központi idegrendszerre hatnak és ezáltal megváltoztatják a szert használó gondolkodását, hangulatát, viselkedését, azt a módot, ahogyan a világot észleli.
A drog szó, vagy pszichoaktív szer kifejezés helyett gyakran használja a köznyelv a kábítószer fogalmat. Ez nem szerencsés, hiszen nem minden drog tekinthető kábító hatású szernek. Kábító hatásúak a szerves oldószerek, vagy az opiátok, viszont például a marihuána, vagy az amfetamin egészen más módon hat a szervezetre. Ezeket a szereket tehát nem szerencsés kábítószernek nevezni. A kábítószer kifejezés jogi és nem orvosi vagy gyógyszerészeti fogalom.
Hogyan csoportosítjuk a drogokat? |
![](http://www.necc.hu/images/2001/fel.gif) |
|
![](http://www.necc.hu/images/2001/le.gif) |
Csoportosíthatjuk a drogokat a szerint, hogy legális-e a használatuk avagy tiltott. Ez a csoportosítás mindig az adott kultúrától, társadalomtól függ. Így míg Magyarországon az alkohol legális drog, addig mohamedán országokban tiltják a használatát. Magyarországon legális drog még a koffein (kávé), a nikotin (cigaretta), illetve a szerves oldószerek (szipu). Az hogy ezek a drogok legálisak az azt jelenti, hogy szabadon megvásárolhatók. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy feltétlenül kevésbé lennének károsak, mint az illegális drogok. Így például az alkohol egészségkárosító hatása sok illegális drognál jelentősebb lehet.
Sokan megkülönböztetnek lágy és kemény drogokat. A lágy drogok közé szokás sorolni a cannabis-származékokat, a marihuánát és a hasist. A felosztás alapját az a megfigyelés szolgáltatja, hogy a marihuána és a hasis használata, más illegális drogokkal összehasonlításban, kisebb egészségügyi kockázattal jár és kisebb a valószínűsége a függőség kialakulásának. Ennek ellenére ez a felosztás nem minden szempontból szerencsés. A megkülönböztetés azt a téves nézetet sugallhatja, hogy a lágy drogok esetében nem kell komoly veszélyekkel szembenéznünk. Bár súlyos pszicho-szociális problémák megjelenése ezeknél a szereknél valóban lényegesen ritkább, mint a heroin, vagy a kokain esetében, mégis ezen drogok esetében is kialakulhat függőség, illetve az életvezetést, a társas kapcsolatok rendszerét jelentős mértékben károsító napi használat.
A leginkább elfogadott és legegyértelműbb csoportosítás a drogok központi idegrendszerre gyakorolt hatása alapján történik. E szempont szerint három nagy csoport különíthető el:
- Stimulánsoknak nevezzük azokat a szereket, amelyek elsődlegesen stimulálják, gyorsítják, izgatják a központi idegrendszer működését.
- Ezzel ellentétben a depresszánsok,elsődlegesen nyugtató hatásúak.
- Végül pedig hallucinogéneknek vagy pszichedelikus szereknek hívjuk azokat a drogokat, amelyek elsődleges hatása a tudati működés, az észlelés, a gondolkodás szokásos folyamatainak megváltoztatása, módosult tudatállapotok létrehozása.
A stimulánsok közé soroljuk
az amfetamin-származékokat,
az ecstasyt (MDMA) és néhány rokon vegyületet (MDA, MDEA, MBDB),
a kokaint,
a nikotint és
a koffeint. |