Mit nevez�nk drognak?

Drognak nevez�nk minden olyan anyagot, amely a szervezetbe ker�lve megv�ltoztatja annak m�k�d�s�t. Ez egy meglehet�sen t�g, els�sorban angol nyelvter�leten haszn�lt defin�ci�. Enn�l sz�kebben drognak, vagy pszichoakt�v szernek azokat az anyagokat nevezz�k, amelyek k�zponti idegrendszerre hatnak �s ez�ltal  megv�ltoztatj�k a szert haszn�l� gondolkod�s�t, hangulat�t, viselked�s�t, azt a m�dot, ahogyan a vil�got �szleli.

A drog sz�, vagy pszichoakt�v szer kifejez�s helyett gyakran haszn�lja a k�znyelv a k�b�t�szer fogalmat. Ez nem szerencs�s, hiszen nem minden drog tekinthet� k�b�t� hat�s� szernek. K�b�t� hat�s�ak a szerves old�szerek, vagy az opi�tok, viszont p�ld�ul a marihu�na, vagy az amfetamin eg�szen m�s m�don hat a szervezetre. Ezeket a szereket teh�t nem szerencs�s k�b�t�szernek nevezni. A k�b�t�szer kifejez�s jogi �s nem orvosi vagy gy�gyszer�szeti fogalom.

Hogyan csoportos�tjuk a drogokat?

Csoportos�thatjuk a drogokat a szerint, hogy leg�lis-e a haszn�latuk avagy tiltott. Ez a csoportos�t�s mindig az adott kult�r�t�l, t�rsadalomt�l f�gg. �gy m�g Magyarorsz�gon az alkohol leg�lis drog, addig mohamed�n orsz�gokban tiltj�k a haszn�lat�t. Magyarorsz�gon leg�lis drog m�g a koffein (k�v�), a nikotin (cigaretta), illetve a szerves old�szerek (szipu). Az hogy ezek a drogok leg�lisak az azt jelenti, hogy szabadon megv�s�rolhat�k. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy felt�tlen�l kev�sb� lenn�nek k�rosak, mint az illeg�lis drogok. �gy p�ld�ul az alkohol eg�szs�gk�ros�t� hat�sa sok illeg�lis drogn�l jelent�sebb lehet.

Sokan megk�l�nb�ztetnek l�gy �s kem�ny drogokat. A l�gy drogok k�z� szok�s sorolni a cannabis-sz�rmaz�kokat, a marihu�n�t �s a hasist. A feloszt�s alapj�t az a megfigyel�s szolg�ltatja, hogy a marihu�na �s a hasis haszn�lata, m�s illeg�lis drogokkal �sszehasonl�t�sban, kisebb eg�szs�g�gyi kock�zattal j�r �s kisebb a val�sz�n�s�ge a f�gg�s�g kialakul�s�nak. Ennek ellen�re ez a feloszt�s nem minden szempontb�l szerencs�s. A megk�l�nb�ztet�s azt a t�ves n�zetet sugallhatja, hogy a l�gy drogok eset�ben nem kell komoly vesz�lyekkel szemben�zn�nk. B�r s�lyos pszicho-szoci�lis probl�m�k megjelen�se ezekn�l a szerekn�l val�ban l�nyegesen ritk�bb, mint a heroin, vagy a kokain eset�ben, m�gis ezen drogok eset�ben is kialakulhat f�gg�s�g, illetve az �letvezet�st, a t�rsas kapcsolatok rendszer�t jelent�s m�rt�kben k�ros�t� napi haszn�lat.

A legink�bb elfogadott �s legegy�rtelm�bb csoportos�t�s a drogok k�zponti idegrendszerre gyakorolt hat�sa alapj�n t�rt�nik. E szempont szerint h�rom nagy csoport k�l�n�thet� el:

1. Stimul�nsoknak nevezz�k azokat a szereket, amelyek els�dlegesen stimul�lj�k, gyors�tj�k, izgatj�k a k�zponti idegrendszer m�k�d�s�t.
2. Ezzel ellent�tben a depressz�nsok,els�dlegesen nyugtat� hat�s�ak.
3. V�g�l pedig hallucinog�neknek vagy pszichedelikus szereknek h�vjuk azokat a drogokat, amelyek els�dleges hat�sa a tudati m�k�d�s, az �szlel�s, a gondolkod�s szok�sos folyamatainak megv�ltoztat�sa, m�dosult tudat�llapotok l�trehoz�sa.

 A stimul�nsok k�z� soroljuk